Ajánlás

 Az alábbi órák meghívhatóak. A tananyaghoz illeszkedően mind a magyar-, mind a világirodalom más, tanár által választott költőinek íróinak műveiből szerkesztett bemutató órát örömmel is tartok, megbeszélés szerint.

„Szivárvány havasán” - A népköltészettől napjainkig: áttekintés a magyar líráról

A műsorban népballadák, Janus Pannonius, Balassi, Csokonai, Petőfi, Arany, Vajda, Ady, József Attila, Nagy László versei hangzanak el.
Célom a nyelv változásának vagy éppen archaizált megtartásának bemutatása, s egy-egy korszak költőegyéniségeinek megszólaltatása.

Ady Endre: Lenni kell, lenni, lenni 

Az Ady Endre verseiből szerkesztett válogatás a vívódó, az önmagával s a világgal soha meg nem elégedő, teljességre törekvő ember gyötrődését tükrözi.

Kosztolányi Dezső: A novellista 

Kosztolányi Dezső egyik novelláját - Kulcs vagy Fürdés - vesszük vizsgálat alá a tanulókkal közösen.
A tanulók a Nyugat első nemzedékének nyelvszeretetéről, nagyszerű regényeiről és esszéiről is átfogó képet kapnak ezen a rendhagyó irodalom órán.

„Talán eltűnök hirtelen” -József Attila versek, prózaírások

„Szép szó magyarul nem fölcicomázott kifejezést, hanem testet öltött érvet jelent... Célunk az a társadalmi és állami életforma, melyben a szép szó a meggyőzés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásrautaltság eszmélete érvényesül.” - József Attila -
A mai is mértéket, pédát adó költő sorsának alakulását mutatja föl a válogatás.

„Hétköznapok a keresztfán” - Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

A műsorban többek között Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron, Áprily Lajos, Kányádi Sándor, Sütő András, Király László, Farkas Árpád versei, írásai hangzanak el.

„Bartók Béla - Kodály Zoltán” - Összeállítás a zeneszerzők levelezéséből és a róluk szóló versekből

A cikkekből, tanulmányokból, versekből szerkesztett műsor a két nagy alkotónak, a „példamutató ikerpár”-nak állít emléket.

„Meddig él egy fa?” - Örkény István ars poetikájának és novellájának elemzése.

„Amit néven nevezünk már soha sem olyan félelmetes, mint ami névtelen és szorongásokra késztet minket...” s bár fájdalommal jár, megkínoz, mégis vállalhatóbb egy Ember számára.
A novella közös elemzése az örkényi világ értelmezéséhez, valamint a modern próza megértéséhez kíván segítséget nyújtani.

Gyerekműsorok

Vallom, hogy minden életkorban nagy szerepe van a mesének, és szeretném, ha a meséken keresztül olyan tartalmakkal ismerkednének meg az érdeklődők, amelyek a szolidaritást, a kitartást, a saját magukba vetett hitet erősítik meg, ugyanakkor egyfajta nyitottságra és más népek kultúrájának befogadására is késztetnek.

„Tündér Ilona és Árgyilus királyfi”

Az anyanyelvről szóló bevezető után a gyerekekkel közösen összegyűjtjük a népmesei vánformotívumokat a legsimertebb, legszeretettebb mesék alapján; majd a Tündér Ilona és Árgyilus királyfi című mesét - rögtönzött szereposztással - részleteiben előadjuk.

„Kik is azok a boszorkányok?” 

A szellemi és tárgyi néprajz körének megbeszélése után a népi hiedelemvilág „boszorkányos” kérdésével foglalkozunk játékos formában, alapul véve például Balassa - Ortutay, Dömötör Tekla népi hiedelemvilággal foglalkozó műveit.

„Ha a világ rigó lenne” - Összeállítás Weöres Sándor verseiből

A Weöres Sándor verseiből összeállított műsorban a gyerekekkel együtt játszva gondolkodunk el arról, hogy milyen fontos tartozékai vannak a versnek, mi a rím és mi a ritmus?

Megjelenítve az állatokat hirtelen „békává” változunk, vagy Macskainduló-t nyávogunk, de az is lehet, hogy a Csodaparipára pattanva a csillagok közé szállunk, s meglátogatjuk a Napot is.
Furfangos találós kérdésekre válaszokat gyűjtünk, s közben pihenésképpen dalban is elbeszéljük, mi is van a hegyen, s az ibolyán túl?
Emberi jó és rossz tulajdonságokat is összegyűjtünk Weöres Sándor tréfás-mondókás versei segítségével, hogy vidáman záródjék a verses-dalos játékos találkozó.

Útibatyu - Összeállítás magyarországi és a határainkon túli magyar költők gyermekverseiből

Magyarországi és határon túli költőink (Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella stb.) és népköltészetünk legszebb verseit, meséit, dalait egybegyűjtő válogatás mindazt nyújtja, amire a gyermeki lélek fogékony.

A tájélmény színességét, szépségeit, s a benne élő állatok, fura lények sokféleségét felvonultató verssorok a szavak, a ritmus erején túl, a kép (Lévai Sándor egyszerű, a kötet hangulatához igazodó grafikáin) és a zene együttes alkalmazásán keresztül is hatnak.

Mesedélelőtt, mesedélután az Arany - Ezüst - Kék és Piros mesekönyvből - Válogatás Benedek Elek Csodalámpa című mesekönyv sorozatából

„Van nekem egy csodalámpám, gyerekek, melynek tündéri fényességet árasztó világa mellett országot-világot bejárok, s úgy szedegetem össze a világ legszebb meséit. Világjáró nagy utamból, íme, itt egy könyvre-való mese: olvassátok, gyönyörködjetek bennök, aztán hozok én nektek újabb meg újabb könyveket, melyekből a nagyvilág népeinek legszebb meséit ismeritek meg. Az én csodalámpám nemcsak a világ legszebb meséit mutatja meg, de mutat mindenféle gyönyörűséges színeket is...” - Benedek Elek -