"A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát."


József Attila születésnapja előtt: találkozás a versmondás nagyasszonyával, Havas Judittal


Énekel népdalokat Bartók és Kodály feldolgozásában, Ady estet tart Jandó Jenő zongoraművésszel karöltve, a felnőtteknek készült „Drágakő” c. meseoratóriumot pedig a Chagall Klezmer Banddal közösen álmodta meg. S hogy tovább folytassam, sanzonettként sem meglepetés. A szó akár versben, akár dalban röppen fel, Havas Juditnak gyerekkora óta természetes közege a pódium. Egyenletes sikerrel uralja már évtizedek óta. Nemcsak itthon, de mindenütt a világban, ahol értik nyelvünket, amelyről G.B.Show így vélekedett: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam ezt a nyelvet, meggyőződésemmé vált, ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.” Nos, ha a kiváló angol drámaíró hallhatta volna az általa legcsodálatosabbnak tartott nyelv lírai gyöngyszemeit a versek nagyasszonyának előadásában, minden bizonnyal még jobban lelkesedett volna érte. Nem emlékszem olyan Havas Judit estre, amelynek valamely részében ne született volna meg a csoda. Amikor a művész teljes átélése a szavak izzásában szinte megbabonázza a közönséget.

Korán eljegyezte magát a versmondással. Általános iskolás korában kerületi szavalóversenyt nyert Radnóti: Nem tudhatom c. versével. Már akkor előadóművész akart lenni, hogy egyszer pódiumon is elmondhassa majd a Hetedik eclogát. Aztán a sport elvonta a figyelmét, és csak az egyetemi szavalókörben kezdte újra, ahol Jancsó Adriennetől kapott bíztatást. Később is kiváló mesterek egyengették útját. Beszéd- és előadóművészetre nem kisebb mesterek tanították, mint többek között Cserés Miklós és Montágh Imre. Az Egyetemi Színpadon pedig a „színészkirály” Lati-novits Zoltán is rendezte, s megosztotta vele versbeni elképzeléseit.

Ady, József Attila, Weöres Sándor, Radnóti, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Kosztolányi verseit éppúgy szereti, mint Örkény, Márai Sándor, Földes Mária, vagy Szabó Magda prózáját, és még hosszan lehetne folytatni a sort. A nagy kortárs erdélyi költővel, Kányádi Sándorral például. „Havas Judit megrendítő hatású estje a történelem által megvert és mégis diadalmas embert állította a középpontba – visszafogott, de csöppet sem érzelem nélküli versmondással. Havas Judit ,,fekete dobozban” elhangzott kiáltása jobbára a fájdalom hangjaira épül, de az előadóművésznek van színe az ezernyi árnyalat megmutatására is. Érti, érzi Kányádi költészetét, s ahogy a Halottak napja Bécsben rétegeit kibontja – tanítani lehetne.” - írták róla az ÉS-ben 1991-ben. Szívmelengető dedikációt kapott érte jutalmul: „Nincs jobb versmondó Náladnál”.

Az estjei utáni tapsok ereje lemérhető szinte minden kritikában: „Pontos, okos értelmezés, a megélt tapasztalatból felépült bölcsesség, a szelíd irónia, a játékos ízlés, az érett asszonyi szépség harmóniája teszi teljessé az előadó-művésznő egyéniségét. (…) Havas Judit nem a színművészet felől érkezett a pódiumra, soha nem is akart színésznő lenni. Mindig azt az egyet akarta: verset adni, átnyújtani hallgatóinak.”

S kérdésemre, miszerint ebben az igazi értékeket oly kevéssé tisztelő világban van-e még helye a versekbe szőtt szónak, így válaszol Ady szavaival: - Lenni kell, lenni, lenni” akár az egyetemi katedrán, akár egy iskolai osztályban, akár a pódiumon. Estjeimen úgy látom a tekintetekből, hogy az ifjabb nemzedékeket is erősíti az elszánt, és elkötelezett hit… Meg Nietzsche igazsága is: „Arra való a művészet, hogy ne haljunk bele az igazságba.”

(Az Alexandra Pódiumon, az Élet-só Bayer Ilonával c. műsor vendége 2011 április 11-én este 18 órakor Havas Judit lesz. Helyszín: Alexandra Könyvesház, Budapest, Nyugati tér 6. A belépés ingyenes.)